Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Szőlőfürt Egyesület módosított alapszabálya

1. Általános rendelkezések

1.1. Az egyesület önkéntes egyesülés alapján szerveződő, önkormányzati elven működő társadalmi szervezet. Amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Tevékenységét a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Törvény, valamint az alábbiakban részletezett Alapszabály előírásai szerint végzi.

1.2. Az egyesület jogi személy. Legfőbb szerve a tagok összességét magába foglaló közgyűlés. Az egyesület ügyeinek intézésére és képviseletére a közgyűlés elnökséget választ. Az egyesület tevékenységével összefüggő kiadásokat a tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi. Az egyesület éves költségvetés alapján működik.

1.3. Az egyesület neve:

„Szőlőfürt” Otthonukban Élő Fogyatékosok XXII. Kerületi és Környéki Egyesülete

Az egyesület székhelye: 1224. Budapest, Diótörő út 91.

Az egyesület működési területe: A főváros XXII. Kerülete és környéke

2. Az Egyesület célja

2.1. Az egyesület célja:

Az egyesület, mint nevében is jelzi elsősorban fogyatékos személyek, és azok hozzátartozói támogatását tekinti céljának, alapvetően szociális, érdekképviseleti és fejlesztési céllal alakult meg. E cél érdekében vállalja, az önkormányzatok, önkormányzati intézmények, egészségügyi intézmények, civil szervezetek, non-profit szervezetek összehangolt munkájának elősegítését. A szülők és szakemberek számára a rendszeres konzultációt és az együttműködés feltételeinek biztosítását, a fogyatékosságból eredő sajátos érdekek feltárását, megfogalmazását, egyeztetését más csoportok érdekeivel, e sajátos érdekek képviseletét, védelmét, érvényesítését, a jogalkotás befolyásolására irányuló munkában, sérült gyermekeket, családtagot ellátó személyek jogi lehetőségeinek megismertetését, és alkalmazásának elősegítését. Cél még az egészséges gyermekek és felnőttek szemléletének formálása a sérültek sikeres integrációja érdekében, szülők részére klubok szervezése, elősegítve a tájékozottságot az egészségügyi lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása érdekében, valamint fogyatékosok sportolását elősegítő rendezvények szervezése.

3. Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

3.1. Az egyesület tagja lehet minden természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit megismerve, azokat magára nézve kötelezően elfogadja, kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében való közreműködésre. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírásával és az elnökség jóváhagyásával jön létre. A jóváhagyást, illetve az elutasítást a közgyűlés módosíthatja. A tagokról az elnökség nyilvántartást vezet.

3.2. Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar, illetve külföldi, természetes, vagy jogi személy, aki adományaival segíti az egyesület munkáját, de abban tevékenységével nem kíván részt venni. A pártoló tagokról – egyetértésükkel – nyilvántartást kell vezetni.

3.3. Az egyesületi tagság megszűnik:

Kilépéssel – A kilépést az egyesület elnökségével írásban kell közölni

Kizárással – A tag kizárásának az alapszabályban foglaltak súlyos és vétkes megszegése esetén van helye fegyelmi határozat alapján. A fegyelmi eljárást az elnök, illetve legalább öt tag együttesen, írásban benyújtott és indoklással ellátott indítványban kezdeményezheti. A fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell a kizárás alá vont tagot. Lehetőséget kell adni a védekezés előterjesztésére. A fegyelmi eljárás lefolytatása után az elnökség titkos szavazással történő többségi határozattal dönt. A kizárást kimondó határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. Fellebbezést a közgyűlésnek kell megtárgyalni és szavazás útján többségi döntéssel hoz határozatot. A fegyelmi szabályzat elfogadása az elnökség hatáskörébe tartozik.

Az egyesületi tag halálával

A tagsági viszony megszűnése esetén az elnökség törli a tagot a nyilvántartásból.

4. A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. Az egyesület tagjának jogai:

Részt vehet az egyesület munkájában
Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik

Részt vehet az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben rendelkezési jogosultsággal bíró közgyűlés döntéshozatali tevékenységében

Választhat és választható az egyesület szerveibe. Jogait személyesen gyakorolhatja- Az egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát bíróság előtt megtámadhatja

A pártoló tagok szavazati, választási és választhatósági joggal nem rendelkeznek, de tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehetnek a közgyűlésen.

4.2. Az egyesület tagjainak kötelezettségei

Köteles személyesen részt venni az egyesület céljainak megvalósításában és a közgyűlés által elhatározott programok végrehajtásában.

Köteles megfizetni a tagdíjat. A tag anyagi, szociális körülményeire való tekintettel az elnök a tagdíjat mérsékelheti vagy ingyenességét engedélyezheti.

A tagdíjat évente december 31-ig kell befizetni a házipénztárba vagy banki átutalással.

A pártoló tag kötelessége a vállalt anyagi vagy egyéb támogatás teljesítése.

5. Az egyesület szervei: közgyűlés és elnökség

5.1. A közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a tagok összességét tömörítő közgyűlés, amely az egyesületet érintő valamennyi kérdésben döntési jogosultsággal rendelkezik. Hatáskörének egyes elemeit a vonatkozó jogszabályok és az alapszabály keretei között szerveire, vagy egyes tagjaira átruházhatja a kirágólagos hatáskörök kivételével.

 

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

Az alapszabály elfogadása és módosítása. A módosításra az elnökség, vagy a tagság 20%-a által egybehangzó nyilatkozattal írásban tesz javaslatot.

Az ügyintéző és a képviseleti szerv tagjainak megválasztása és felmentése.

Az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, valamely szövetséghez való csatlakozásának elhatározása.

Az egyesület feloszlatásának kimondása
Az éves költségvetés meghatározása
Az éves beszámoló elfogadása
A tagdíj megállapítása

Döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt az ok és a cél megjelölésével a tagok egyharmada indítványozza, vagy ha azt a bíróság elrendeli.

A közgyűlésre a tagokat írásban, a napirend közlésével, a távolmaradás következményeire történő felhívással illetve a határozatképtelenség esetén történő új időpont közlésével kell összehívni, úgy, hogy a meghívó elküldése és a közgyűlés időpontja között legalább tíz nap legyen.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a plusz egy fő legalább jelen van. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, a 30 napon belül történő másodszori összehívás esetén az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a távolmaradás következményeire az eredeti meghívóban figyelmeztetés történt.

 
A határozathozatal módja:
 

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amelyre az alapszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A határozatképes közgyűlésen a tagok kétharmadát kitevő minősített többség szükséges:

 
A tag kizárásának,
más egyesülettel való egyesülésnek,
az egyesület feloszlásának kimondása
Elhatározásához.
 

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg. A közgyűlés személyi kérdésekben titkos szavazást tart.

 

5.2. Az elnökség – az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve

A közgyűlés három évre választ elnökséget.

Az elnökség tagjainak száma 5 fő.

Az elnökség tagjai maguk közül elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ. A választás titkos szavazással az elnökség tagjainak megválasztását követő 3 napon belül történik, kivéve az alakuló ülésen ahol rögtön meg kell választani az elnökségi tagok közül a tisztségviselőket.

 
Az elnökség feladatai:
 

Az elnökség két közgyűlés közötti időben dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Ennek keretében különösen

-         Szerződéseket köt, az egyesület nevében jogokat szerez és kötelezettségeket vállal,

-         szervezi és vezeti az egyesület tevékenységét,

-         rendezvényeket szervez,

-         vezeti az egyesület személyi és pénzügyi adminisztrációját,

Az egyesület nevében adományokat gyűjt, pályázatokon vesz részt, gondoskodik az alaptevékenység finanszírozásáról.

Az elnökség 1 millió Ft feletti kötelezettségvállalást csak a közgyűlés hozzájárulásával vállalhat.

 
Az elnökség tagjai:
 

Az alapszabály és az ügyrend szerint meghatározott módon, a közgyűlés, az elnökség és az elnök megbízása szerint ellátják az egyesület alaptevékenységének szervezésével kapcsolatos feladatokat.

 
Az elnökség működése:
 

Az elnökség két közgyűlés között vezeti és irányítja az egyesületet.

Az elnökség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülést tart.

Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség megválasztott tagjainak több mint fele jelen van. Az elnökség határozatait – ha jogszabály, az alapszabály, vagy az ügyrend másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze, a napirend közlésével.

Az elnökség tagjai munkájukat díjazás nélkül végzik.
5.3. A tisztségviselők feladatköre:
 
Az elnök
 

Összehívja és az alapszabály valamint az ügyrend előírásai szerint vezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit

Képviseli az egyesületet és az elnökséget, ennek keretében szerződést köt és kötelezettségeket vállal.

Irányítja az egyesület működését, illetve ellenőrzi a gazdálkodását.
Irányítja az egyesület cél szerinti tevékenységét.
Gondoskodik a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásáról.
Tevékenységéről beszámol az elnökség, illetve a közgyűlés előtt.
 
Az elnökhelyettes
 
Akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel helyettesíti az elnököt.
A titkárral együttesen pénzügyi kötelezettségeket vállal
Az elnök megbízása alapján bármely ügyben eljárhat.
 
A titkár
 

A jogszabályok, az alapszabály, az ügyrend előírásai, valamint a közgyűlés, az elnökség és az elnök utasításai szerint irányítja az egyesület gazdálkodásár.

Kidolgozza és jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti az egyesület pénzügyi és gazdálkodási szabályzatát.

Vezeti a jogszabályban előírt pénzügyi nyilvántartásokat.

Kezeli a házi pénztárt. Az elnökkel vagy annak akadályoztatása esetén az elnökhelyettessel rendelkezik a bankszámla felett.

Az elnökhelyettes és a közgyűlés, az elnökség, valamint az elnök által megbízott elnökségi tagok pénzügyi kötelezettségvállalásait ellenjegyzi.

6. Az egyesület képviselete

Az elnök önállóan képviseli az elnökséget és az egyesületet. Az egyesület nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jogosult az egyesület képviseletére. Pénzügyi kötelezettségvállalásai, azonban csak a titkár ellenjegyzésével érvényesek.

Az egyesület képviseletével konkrét feladat meghatározásával az elnök, vagy helyettesítő jogkörében eljárva az elnökhelyettes az elnökség bármely tagját megbízhatja. A megbízást írásba kell foglalni. Pénzügyi kötelezettségvállalást a képviseletre megbízott tag ilyenkor is csak a titkár ellenjegyzésével tehet.

7. Az egyesület gazdálkodása

Az egyesület jogi személy, amely saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az egyesületnek a tagok és a támogatók befizetéseiből képződő saját vagyona van, amellyel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület megszűnése, vagy az egyesületi tagság megszűnése esetén, a vagyonból a tagok számára - költségeik megtérítésén kívül - kifizetést teljesíteni nem lehet.

A tagok – tagdíjuk megfizetését kívül - az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

Az egyesület – céljainak megvalósítása érdekében – kiegészítő jelleggel másodlagosan vállalkozási tevékenységet folytathat, az egyesület egyébként nem törekszik nyereség elérésére. A gazdálkodás és a kiegészítő vállalkozás eredményét szervezete fenntartására, a működés általános feltételeinek javítására és az alaptevékenysége bővítésére használja fel. Az egyesület ugyanezen cél érdekében támogatókat keres, adományaikat a támogatni kívánt cél érdekében használja fel.

A célhoz kötött adományok elfogadásáról az elnökség dönt.

A gazdálkodás jogszerűségéért elsősorban a titkár, folyamatos ellenőrzéséért az elnök felel. Az elnökség az ügyrendben foglaltak szerint rendszeresen beszámoltatja a gazdálkodásért felelős tisztségviselőket. Az egyesület éves költségvetés alapján működik. A költségvetés végrehajtásáról, valamint a gazdálkodás eredményéről az elnökség évente beszámol a közgyűlés előtt. Az erről szóló előterjesztést a titkár készíti el és az elnökség terjeszti a közgyűlés elé, amely dönt annak elfogadásáról.

Az egyesület bankszámlája felett az elnök és a titkár együttes aláírással rendelkezik. Bármelyikük akadályoztatása esetén az egyik aláíró az elnökhelyettes.

8. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik ha

az egyesület közgyűlése kétharmados szavazattöbbséggel történő feloszlást, vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülést kimondja

 ha az egyesületet a bíróság feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja

Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyon felhasználásáról a megszűnést kimondó határozat rendelkezései szerint kell intézkedni.

 

9. Vegyes rendelkezések

Az egyesület az illetékes bíróság nyilvántartásba vételt elrendelő határozatának jogerőre emelkedésével jön létre. A nyilvántartásba vételt az egyesület elnöksége a közgyűlés határozata alapján kezdeményezi.

Az egyesület tisztségviselőit a közgyűlés három évre választja.

A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Törvény előírásait kell alkalmazni.

 

 
 

Budapest, 2010.07.08.

 
                                                                                                      elnök